2012. május 28., hétfő
Fogalmak (3)
Van még egy olyan férfitípus, amelyik szívesen tölt órákat egy kozmetikai székben. Ma róla fogok beszélni.
Ő a hedonista.
Ki ő? Mi is az a hedonizmus?
Jöjjön egy kis wikipédia:
"A hedonizmus az a filozófia, mely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az életben. A szó a görög "élvezet" szóból ered. A hedonista alapelv szerint az élvezet az egyetlen dolog, ami jó egy embernek."
Nos nem kell ezt szó szerint érteni esetünkben, de tény, a hedonista pasi imádja, ha kényeztetik őkelmét, és bizony a szépségipari szolgáltatások közül rengeteg az olyan, amely bőven alkalmas erre, mert kellemes, és relaxáló. Ő nem szépülni jár hozzánk. Maga a szépülés folyamata az, ami kell neki. Őt nem érdekli, hogy mi erről mások véleménye. Mondjuk az is igaz, hogy esetünkben többnyire olyan emberről van szó, aki megteheti, hogy ne foglalkozzon az ilyen kicsinyes dolgokkal...
Nem lenne helyes, ha ezt a fajta "luxust", és "kikapcsolódást" mi nők elírígyelnénk a pasiktól. Sokan közülük éjt napallá téve hajtanak az egzisztenciális taposómalomban, had' tegyék le ők is néha a lantot, és élvezzék az érintés, a törődés örömeit. Ilyen vendég esetén szinte érezni, ahogy feloldódik benne a feszültség, ahogy ellazul, ahogy becsukódnak az "ajtók" és kívül rekesztődik a világ zsongása. Érezni, ahogy "megbékélnek" a kezelés során. Soha nem zökkentem ki őket ebből a "nirvanából". Velük nem kell, és nem is szabad "csacsogni". Ilyenkor csak a csendre van szükség.
Ő a hedonista.
Ki ő? Mi is az a hedonizmus?
Jöjjön egy kis wikipédia:
"A hedonizmus az a filozófia, mely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az életben. A szó a görög "élvezet" szóból ered. A hedonista alapelv szerint az élvezet az egyetlen dolog, ami jó egy embernek."
Nos nem kell ezt szó szerint érteni esetünkben, de tény, a hedonista pasi imádja, ha kényeztetik őkelmét, és bizony a szépségipari szolgáltatások közül rengeteg az olyan, amely bőven alkalmas erre, mert kellemes, és relaxáló. Ő nem szépülni jár hozzánk. Maga a szépülés folyamata az, ami kell neki. Őt nem érdekli, hogy mi erről mások véleménye. Mondjuk az is igaz, hogy esetünkben többnyire olyan emberről van szó, aki megteheti, hogy ne foglalkozzon az ilyen kicsinyes dolgokkal...
Nem lenne helyes, ha ezt a fajta "luxust", és "kikapcsolódást" mi nők elírígyelnénk a pasiktól. Sokan közülük éjt napallá téve hajtanak az egzisztenciális taposómalomban, had' tegyék le ők is néha a lantot, és élvezzék az érintés, a törődés örömeit. Ilyen vendég esetén szinte érezni, ahogy feloldódik benne a feszültség, ahogy ellazul, ahogy becsukódnak az "ajtók" és kívül rekesztődik a világ zsongása. Érezni, ahogy "megbékélnek" a kezelés során. Soha nem zökkentem ki őket ebből a "nirvanából". Velük nem kell, és nem is szabad "csacsogni". Ilyenkor csak a csendre van szükség.
Fogalmak (2)
Az előző posztban igyekeztem körüljárni a jelenség okait: miért kényezteti egyre több pasi magát a szépségipar áldásaival, és mi köze lehet ehhez (ha van egyáltalán köze) a nemi irányultságnak. Mivel a homoszekszualitás elterjedtsége a társadalomban konstans (vö.: 100 férfiból régen, és most is 5-7 meleg), úgy tűnik nem ez változott meg, és nem ez a dolgok mozgatórugója, hanem inkább a posztban leírt, és az emancipációra visszavezethető trendek.
Ebben a cikkben azokról a férfiakról szeretnék írni, akiknek még sincs köze ezekhez a folyamatokhoz, hacsak annyiban nem, hogy végre lehetőségük nyílt - meglovagolva a divat hullámot - megvalósítani az álmaikat.
Ők azok a pasik, akik a természet egy igen kegyetlen tréfájának köszönve férfi testben élik életük, de lelkük egésze, vagy annak egy része hamisítatlan nőből van.
Mindjárt itt az első tévhit: ezek a fiúk biztos buzik. Ismét az információk hiánya köszön vissza a megbélyegzés jól tapintható szándéka mögül. Ugyanis java részük sosem vonzódott a férfiakhoz, sokan el se tudják képzelni, hogy egy férfi megérintse őket, többen hangsúlyozták amikor nálam jártak, hogy gyermekkoruk óta női fodrászhoz járnak, mert irtóznak attól, hogy férfi kéz túrjon a hajukba. Családapák, sportolók, vállalkozók. Bárki a közvetlen közelünkben élheti ezt a kettős életet úgy, hogy fogalmunk sincs róla hogy a lénye nincs harmóniában önmagával.
Mi ennek az oka? A hormonok? A neveltetés? A látott, és tanult család modell? Sok a különféle vélemény, de tapasztalataim alapján hajlok annak irányában, hogy az elsőt tartsam a legjelentősebbnek. De ez itt most nem is lényeges. Ami viszont fontos, hogy sokuk számára a metroszekszuális forradalom meghozta a lehetőséget (no persze igazándiból csak a nyugati világban), hogy az álmaikat valóra váltsák, és a bennük rejlő nő felszínre kerülhessen amikor beülnek egy szempillafestésre, arcmasszázsra, vagy egy körömlakkra...
A köztudatban ők a nemváltoztatók, (azaz a transzszekszuálisok), a transzvesztiták, és a crossdresserek. De ez csak a jéghegy csúcsa, az ami "látszik", az a réteg amelyik hajlandó a végsőkig elmenni (lásd: teljes nemi átalakítás), vagy képes nyilvánosan felvállalni tulajdonságait (transzvesztiták), esetleg alkalmanként, többnyire a környezetétől elrejtőzve alakul át nővé (crossdresserek). A jéghegy nagyobbik része, a férfi testben élő hölgyek többsége inkább titokban örül a kis csínytevéseinek, egy "láthatatlan" műköröm, egy diszkrét szempillafestés, vagy az éjjelre felrakott arcpakolás formájában.
John Travoltárol a múlt héten derült ki, hogy ő sem veti meg a női rucikat :) Hát kedves hölgyek és urak, van ez így... :)
Ebben a cikkben azokról a férfiakról szeretnék írni, akiknek még sincs köze ezekhez a folyamatokhoz, hacsak annyiban nem, hogy végre lehetőségük nyílt - meglovagolva a divat hullámot - megvalósítani az álmaikat.
Ők azok a pasik, akik a természet egy igen kegyetlen tréfájának köszönve férfi testben élik életük, de lelkük egésze, vagy annak egy része hamisítatlan nőből van.
Mindjárt itt az első tévhit: ezek a fiúk biztos buzik. Ismét az információk hiánya köszön vissza a megbélyegzés jól tapintható szándéka mögül. Ugyanis java részük sosem vonzódott a férfiakhoz, sokan el se tudják képzelni, hogy egy férfi megérintse őket, többen hangsúlyozták amikor nálam jártak, hogy gyermekkoruk óta női fodrászhoz járnak, mert irtóznak attól, hogy férfi kéz túrjon a hajukba. Családapák, sportolók, vállalkozók. Bárki a közvetlen közelünkben élheti ezt a kettős életet úgy, hogy fogalmunk sincs róla hogy a lénye nincs harmóniában önmagával.
Mi ennek az oka? A hormonok? A neveltetés? A látott, és tanult család modell? Sok a különféle vélemény, de tapasztalataim alapján hajlok annak irányában, hogy az elsőt tartsam a legjelentősebbnek. De ez itt most nem is lényeges. Ami viszont fontos, hogy sokuk számára a metroszekszuális forradalom meghozta a lehetőséget (no persze igazándiból csak a nyugati világban), hogy az álmaikat valóra váltsák, és a bennük rejlő nő felszínre kerülhessen amikor beülnek egy szempillafestésre, arcmasszázsra, vagy egy körömlakkra...
A köztudatban ők a nemváltoztatók, (azaz a transzszekszuálisok), a transzvesztiták, és a crossdresserek. De ez csak a jéghegy csúcsa, az ami "látszik", az a réteg amelyik hajlandó a végsőkig elmenni (lásd: teljes nemi átalakítás), vagy képes nyilvánosan felvállalni tulajdonságait (transzvesztiták), esetleg alkalmanként, többnyire a környezetétől elrejtőzve alakul át nővé (crossdresserek). A jéghegy nagyobbik része, a férfi testben élő hölgyek többsége inkább titokban örül a kis csínytevéseinek, egy "láthatatlan" műköröm, egy diszkrét szempillafestés, vagy az éjjelre felrakott arcpakolás formájában.
John Travoltárol a múlt héten derült ki, hogy ő sem veti meg a női rucikat :) Hát kedves hölgyek és urak, van ez így... :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)